Tisztelt látogatók!

 

A 2010.-ben lezajlott önkormányzati választásokon kétszer öt fős képviselőjelölt csapat indult, Lungo Drom illetve MCF színekben. A lezajlott választások végén a Lungo Drom képviselő jelöltjei alakíthattak kisebbségi önkormányzatot. A 2010. október 18.-i eskütétel után az alakuló ülésen a négy nyertes képviselő megalakította az első cigány kisebbségi önkormányzatot Szalántán. A négy képviselő három szavazattal, egy tartózkodással meghozta a döntését mely szerint Petrovics Jánost a kisebbségi önkormányzat elnökének, Petrovics Jánosnét elnök helyettesnek, Dobri Dorottya Szidóniát és Petrovics Edit Amáliát képviselőnek jelölte. Ezen esemény mérföldkőnek számított a falu, illetve a helyi cigányság életében. Előtte a cigány lakosságot hivatalos formában nem képviselte senki. A képviselő testület tagjai munkájukért nem vesznek fel tiszteletdíjat. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat (2013. január 1-e előtti megnevezéssel:  Cigány Kisebbségi Önkormányzat) legfőbb feladatának tekinti a helyi cigányság beilleszkedését, roma diákok továbbtanulását, a kettős identitás felvállalását, a felnőtt roma lakosság munkához juttatását. Szeretnénk megismertetni feledésbe merült hagyományainkat, nyelvünket. Mivel a mai fiatalság ezen ismeretekkel nem bír, ezért folyamatban van anyanyelvű könyvek és kiadványok beszerzése. Jó kapcsolatot ápolunk a helyi Civil és Hivatalos szervezetekkel, valamint az Egyházzal. Az elvégzett munkánknak gyermekeink fogják igazán hasznát venni. Ide születtünk itt nőttünk fel, itt jártunk iskolába, innen mentünk első munkahelyünkre. Gyökereink ide kötnek és mindig a gyökereknél kell maradni. Nem szabad elfelejtenünk, honnan indultunk, viszont nagyon fontos, hogy hova érkezünk. Itt kell eredményeket produkálnunk. Ezen eredmények csak úgy érhetőek el, ha a cigányság, illetve más nemzetiségek is egymásnak segítő kezet nyújtanak, együttműködnek egymással. Úgy gondolom, sok munkával, türelemmel és kitartással el tudunk indulni egy élhetőbb világ felé.

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Szalánta által megtartott ünnepek:

  1. Április 8. - Nemzetközi Cigányság Nemzeti Ünnepe
  2. Pünkösd első napja – Magyarországi Romák Nemzeti Ünnepe
  3. Augusztus 2. - A Roma holokauszt Világnapja
  4. November 1. - Szalánta-Németi Hősi Halottak Emlékművének megkoszorúzása
  5. December 18. - Kisebbségek napja

Kérem látogasson el honlapunkra: szalantacko.hupont.hu

 

A világ minden cigány közösségét magába foglaló etnonima megalkotására már az 1930-as években felmerült az igény, de ez akkor még nem valósult meg. Az áttörést a Londonban 1971. április 8-12. között megtartott Első Roma Világkongresszus jelentette. Az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjának és cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése attól kezdve a rom többesszámú alakja, azaz a roma. Ezek után az 1970-es évektől a roma kifejezés, mint a nemzetközi cigányság összefoglaló elnevezése, fokozatosan épült be más nyelvek szókincsébe is, és vált a már létező hagyományos etnonímák egyenértékű szinonimájává.

 

Nem cigány elnevezések

  • A magyar „cigány” elnevezés eredetije a görög ατσινγανος „atsinganos”, amelynek jelentése 'érinthetetlen'. Feltehetően egy olyan pogány, vagy eretnek vallási közösségre vonatkozott, melynek tagjaival a keresztényeknek nem volt szabad érintkezniük. Az, hogy a cigányságnak ténylegesen köze volt-e egy ilyen közösséghez, tudományosan nem igazolt, mindenesetre az akkori (XI. szd.) közvélekedés valami oknál fogva azonosította a cigányságot velük. A kifejezés több európai nyelvbe is beépült, ilyenek például a délszláv cigani, a román ţiganilor, a cseh cikáni, francia tsiganes, az olasz zingari, a német zigeuner, a svéd zigenaren, a portugál ciganos, a spanyol zincali, stb. Különböző alakjaiban ez a szó vált világszerte az egyik legelterjedtebbé, mely a cigányság megnevezésére szolgál. A kifejezéssel maguk a cigányok is azonosulnak.
  • A másik nemzetközileg legelterjedtebb hagyományos megnevezésnek eredeti jelentése „egyiptomi”. Ilyenek például a következők: az albán evgjit, jevg, a görög ejiftos, giftoi, a délszláv gipćan, gupćan, egjupci, a francia gitans, a spanyol gitanos, az angol gipsy, gypsy stb. A magyar nyelvben ennek megfelelően a "fáraók népe", "fáraók ivadéka" voltak hagyományosan használatban. A szó kifejezés oda vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a     cigányságot. (Ma már ismert, hogy a cigányság Indiából származik, Egyiptom csupán a cigányság egyik ágának volt hosszabb-rövidebb ideig hazája a Balkán-félszigetre való áttelepedés előtt).  E kifejezéssel is azonosulnak a cigányok.
  • Az elnevezések harmadik csoportja nem vált nemzetközivé, csak szűkebb körben használatos, és maguk a cigányok sem feltétlenül azonosulnak velük. Ezek az elnevezések eredetileg más népek nevei: bohémiens ~ csehek, ungarós ~ magyarok, tattare ~ tatárok.

Nemzeti ünnep - állomás a cigányság nemzetté válásának folyamatában

 

A magyarországi romák a romák, vagy más néven cigányok Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozták meg őket. Magyarországon hivatalosan az az ember cigány aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában, az önkormányzatnál cigánynak vallja, mivel az 1992.-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást az érintett írásos belegyezése nélkül nem lehet nyilván tartani.

 

A nemzetközi cigány zászló

  • A kék sáv jelenti az eget, úgy fizikai, mint átvitt értelemben. Utal a végtelenségre, szabadságra és a lehetőségekre, valamint túlvilági dolgokra, a mennyországra, keresztényeknek Istenre, muszlimoknak Allahra.
  • A zöld sáv a földet jelképezi. A növények, a legelők és a természet zöldje. Utal a cigányság természetszeretetére és természet-közeli életmódjára. Ugyanakkor a végtelen ég kékjével szemben jelenti a földi kötöttségeket, a konkrét adottságokat, az azok által kijelölt szűkebb lehetőségeket. A kereszténységben a remény színe, mely a földieket az éghez köti, az iszlámban pedig a próféta színe, aki a földi embernek megmutatta az utat Allah egéhez.
  • A vörös kerék, vagy — ahogy szanszkrit kifejezéssel gyakran illetik — a csakra többszörösen összetett szimbólum.
    • Utal az őshaza, India zászlójára, ahol a csakra a dharma, azaz a "Törvény" szimbóluma. A dharma jelentése a hindu vallásban nem csak a földi igazságszolgáltatást, társadalmi igazságosságot jelenti, hanem a kozmikus törvényszerűségeket, a "lét örök törvényét", nem csak tudományos, hanem spirituális értelemben is.
    • A kerék jelképezi természetesen az utazást, a vándorló életmódot és a cigányságnál gyakran tapasztalható migrációt.
    • A kerék formájával és színével jelképezi a lemenő és felkelő napot, utalva ezzel az idő ciklikusságára, a folyamatos újjászületés lehetőségére.
    • A vörös szín a vér színe is, mely önmagában is kettős jelkép. Egyfelől a testet életben tartó folyadék az élet jelképe, másrészt mint kiontott vér, a történelem ártatlan áldozatait is jelképezi.

A nemzetközi cigányság nemzeti ünnepe Április 8. Az 1971-ben Londonban megrendezett I. Roma Világkongresszusról emlékezünk meg ezen a napon. A kongressus jelentős állomás volt a cigányság nemzetté válásának folyamatában, a roma nemzettudat formálódásában, ezen született döntés a roma nemzeti jelképek használatáról is. Április 8-át a IV. Roma Világkongresszuson, 1990-ben kiáltották ki hivatalosan is roma nemzeti ünneppé. E napot az ENSZ a Roma kultúra világnapjává nyilvánította.

 

A nemzetközi cigány himnusz


(a szerző neve helyesen: Žarko Jovanović Jagdino
e: zsárko jovánovity jágdino)

Ugyancsak az 1971-ben, Londonban tartott első Roma Világkongresszuson fogadták el a Gelem, gelem kezdetű roma himnuszt. Ennek eredetije egy több változatban élő balkáni roma népdal, mely feldolgozva, mint népies műdal is több formában élt már az 1930-as években. Ezek alapján komponálta meg a jugoszláviai származású Žarko Jovanović Jagdino a roma himnusz ma ismert formáját a világkongresszus tiszteletére. Ő eredetileg a kongresszus "indulójának", dalának szánta, azonban a küldöttek a nemzetközi cigányság himnuszának kiáltották ki.

A himnusz szerepe azonban nem maradt meg ezen a szinten. Olyannyira ismert és népszerű lett a romák körében, hogy gyakorlatilag ismét folklorizálódott. Ma már számtalan zenei előadásmódja és szövegváltozata létezik. Ugyancsak megszülettek a nem cigány nyelvű szövegváltozatok is, melyek azonban általában új szövegalkotások, nem csak fordítások. Az eredeti szöveg, a nemzetközi cigány helyesírással:

Gelem, gelem, lungone dromenca
Maladilem baxtale Romenca
Ah, Romale, kathar tume aven,
le caxrenca, baxtale dromenca?

Aj, Romale, aj, Čhavale!

Vi man sas ek bari familija,
Mudardasle e kali legija.
Athe vrema, uštyi rom akana,
Te xutrasa, maj mišto keresa!
Aven manca sa lumake Roma,
Thaj putras le romane droma!