1. Elõzmények

Szalánta Baranya megyei, a pécsi kistérséghez tartozó község. A megyeszékhelytõl mindössze 11 km-re fekszik, a Pécs - Harkány közlekedési út mentén. Több kisebb település körjegyzõségi székhelye. Népessége 1190 fõ. Érvényes településrendezési terve nincs.

2. Természeti viszonyok

Szalánta a Mecsek és a Villányi-hegység között helyezkedik el, a Baranyai-dombság kistájon, amely a Dunántúli-dombság nagytáj, a Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék középtáj része.

Geomorfológiailag a terület gyengén kiemelt, általában pannon alapzatú, lösszel vastagon fedett dombvidékként jellemezhetõ. A dombvidékre uralkodóan nyomja bélyegét egy ÉNy - DK csapású mélyszerkezeti árokrendszer, amelyben késõbb kisebb jelentõségû, de a mai völgyhálózatot alapvetõen meghatározó kisebb törések történtek az újpleisztocén végén.

Az általános földtani felépítés alapján a terület felszín közeli rétegeit 0,5-15 m vastagságban pleisztocén korú kõzetlisztváltozatok építik fel, melyek alatt nagyobb vastagságú felsõpannon agyagos, agyagmárgás, homokos képzõdmények találhatók, míg a vízfolyásmedreket fiatal korú, laza szerkezetû holocén öntésüledékek töltik ki. A kõzetliszt tartalmú rétegek erózióra különösen érzékenyek, a meredek domb- és völgyoldali részeken települve felszínmozgásos jelenségek kialakulására különösen hajlamosak.

Talajára a különbözõ típusú barna erdõtalajok a jellemzõek, leggyakoribb Raman-féle barna erdõtalaj.

Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forró, a tél viszonylag enyhe. Az évi középhõmérséklet 10,0 - 10,5 C O (Pogány) körül alakul. A fagymentes napok száma több mint 200. A sugárzási adottságok kedvezõek, hõigényes növények termesztésére kiválóak. A dombvidék változatos felszíne, a talajfelszín rendkívül változó kitettsége - a reliefenergia - gazdag és változatos mikroklíma térségek kialakulását idézi elõ. A megye kevésbé csapadékos területéhez tartozik, az évi csapadékátlag 620 - 650 mm közötti. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i.

A térség a Dráva vízgyûjtõjéhez tartozik, Szalántán az 58. sz. út vonala vízválasztó, ettõl keletre a kisvizek befogadója a Karasica, nyugatra a Fekete-víz. A térségben több forrás is felszínre tör. A talajvíz mélysége a felszínközelnél 3-4 m-rel fekszik mélyebben.

3. A település leírása

Szalánta területe 1708 ha, ebbõl a belterület 157 ha, 9,2 %. Nyugatról Szilvás és Bosta, délrõl Turony és Bisse, Keletrõl Áta és Szökéd, északról Pogány és Kökény szomszédos vele. Alsófokú központ, körjegyzõségi székhely. Pécs külsõ vonzáskörzetéhez tartozik.

A 135 és 200 méter Bf. közötti szinten elhelyezkedõ, dél felé enyhén lejtõ terület csaknem egésze intenzíven mûvelt szántó.

Történet

A mai Szalánta két önálló település - Szalánta és Németi község - összevonásából 1977-ben keletkezett. Mindkettõ eredete a középkorba nyúlik, írásos emlék Szalántát 1192-ben, Németit 1244-ben említi elõször. A 14. században önálló plébániája volt mindkét falunak. A 15. században kerültek a pécsi káptalan birtokába.

A magyar lakosság mellé több hullámban települtek be a török elõl menekülõ délszláv keresztények, a török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptelenedett falvakba pedig a felszabadítás után Radonay Mátyás pécsi püspök katolikus, jó földmûvelõ horvátokat telepített be.

A Mária Terézia úrbéri rendelete szerint 1767-ben elkészült - horvát nyelvû - úrbáriumok Szalántán 43 örökös jobbágyot és 7 zsellért, Németiben 27 telkes jobbágyot és 3 zsellért regisztráltak. 1829-ben 402, illetve 234; 1850-ben 586, illetve 307 lakosa volt a két falunak, akik földmûvelésbõl éltek, külön említik jelentõs káposztatermelésüket. A lakosság túlnyomóan horvát továbbra is, a magyar nyelvet nem is érti.

Az elsõ világháború után a terület szerb megszállás alá került, a szerbek igyekeztek a horvátokat is szerbként kezelni, az annexió indokoltságaként. Az 1922-es miniszterelnökségi felmérésben mindkét falu lakosait megdicsérik a megszállás alatt tanúsított magyar hazához hû viselkedésükért.

1926-ban Szalántán és a hozzá tartozó Eszterág-pusztán 811-en laktak, 803 római katolikus, 8 református, 126 magyar, 9 német és 676 horvát. 132 házat, kocsmát, pásztorházat regisztráltak a körjegyzõségi, körorvosi, csendõrségi és országgyûlési választókerületi székhelyen. Ugyanekkor a csak járhatatlan úton megközelíthetõ Németiben 382 fõ élt, mind római katolikus, 6 magyar, 2 német és 374 horvát nemzetiségû, 83 lakóházban. A helytelen birtokmegosztás miatt a földmûvelésbõl élõ lakosok csak kevés földön gazdálkodhattak, nagy volt a szegénység, és kevés a gyerek.

A második világháború utáni földreform Baranya megyében a pécsi püspökség eszterági uradalmának felosztásával kezdõdött.

A termelõszövetkezet 1952-ben alakult, de a sorozatos törvénysértések miatt fel is oszlott, és csak 1960-ban alakult újra meg. 1961-ben hozták létre a két település földmûvesei a Hunyadi Mezõgazdasági Termelõszövetkezetet, amely az átlagosnál jobb eredményeivel sokat tett a községek fejlesztésért, és amelynek jogutódja ma is mûködik.

1970-ben Szalántán 717 fõ élt, horvátnak vallotta magát 412, németnek 3 fõ. Németi lakossága 305 fõ, ebbõl horvát 253, német 1 fõ.

Alapadatok

Szalánta népessége a statisztikai adatok szerint 2002. január 1-én 1170 fõ volt, (jelenleg 1190 fõ) ezzel a megye nagyobb községei közé tartozik. A lélekszám lassú növekedése észlelhetõ, ez azonban nem a természetes szaporodásból, hanem a vándorlási különbözetbõl ered, jellemzõen Pécsrõl beköltözést jelent. A statisztikákban nem regisztrált, de egyre jelentõsebb a külföldiek ideiglenes ittlakása.

A lakónépességbõl a 15 éven aluliak száma 260 fõ, a 60 éven felüliek száma 217 fõ. Az öregségi hányados (15 éven aluliak/60 éven felüliek) nagyobb, mint 1, a település fiatalodó tendenciát mutat!

388 lakásának mindegyike rendelkezik elektromos energia-ellátással, a közüzemi vízellátásba 377, a vezetékes földgázhálózatra 159 csatlakozik. A lakosok 288 személygépkocsival és 279 távbeszélõ fõvonallal rendelkeznek.

Szalánta alapfokon önellátó település. Körjegyzõségi székhely, a körjegyzõség a Polgármesteri Hivatal épületében mûködik.

Az egészségügy ellátás alapfokon a településen belül megoldott, a háziorvosi, a házi gyermekorvosi és a fogorvosi ellátás helyben biztosított, és fiókgyógyszertár is mûködik. A szakorvosi és kórházi ellátás Pécsett vehetõ igénybe. Bölcsõde nincs.

Az alapfokú oktatási ellátás szintén helyben történik, óvoda és általános iskola mûködik Szalántán körzeti jelleggel. Az óvoda névleges befogadóképessége 50 fõ, a 2001. évi gyermeklétszám 57 fõ volt. A 10 osztálytermes általános iskolában 2001-ben 206 fõ tanult, közülük 61 gyermek részesült napközis ellátásban. A még ma is túlnyomóan horvát származásúak lakta községben természetesen nemzetiségi nyelvoktatás is folyik. (Az iskola a körjegyzõség területérõl fogadja a tanulókat.) Közép- és felsõfokú oktatási létesítmény helyben nincsen.

Idõsek ellátására szervezett intézmény nem mûködik.

A lakosság szinte teljes egésze római katolikus vallású, a horvátokra jellemzõ aktív hitélettel.

Kulturális létesítményként a Mûvelõdési Ház üzemel, önkormányzati fenntartással. Hozzá tartozik a Zrínyi utcai (Németi) mûvelõdési ház is. Könyvtára 7000 kötetes. A Mûvelõdési Ház a székhelye a Marica Kulturális Egyesületnek, amely a horvát hagyományok õrzõje, az Idõsek Klubjának, a délszláv zenei szakkörnek, ifjúsági diákszínpadnak, stb.

Szalánta gazdasági szerepköre szerint mezõgazdasági jellegû település. A jó minõségû, 25-30 AK értékû földeken elsõsorban szántóföldi termelés folyik ma is, nagyüzemi módszerekkel.

A 82 bejegyzett vállalkozás közül 11 korlátolt felelõsségû társaság, 2 szövetkezet, 17 betéti társaság és 49 egyéni vállalkozás. A legjelentõsebb gazdálkodó szervezet még ma is a Szalánta RT. (Hunyadi Szövetkezet), bár szerepe és foglalkoztatottainak létszáma töredéke az 1990 elõttinek. Belõle és tõle függetlenül is több, kisebb mezõgazdasági vállalkozás alakult a kárpótlásként, vagy részarányként kiosztott földeken, illetve az állattartás területén. A korábban jelentõs nagyüzemi állattartás azonban visszaszorult, a baromfitelep megszûnt, a sertéstelep ma is viszonylag jól prosperál.

Ipari jellegû tevékenységet folytató vállalkozás kevés van, és foglalkoztatottaik létszáma sem jelentõs.

A vállalkozások döntõ része folytat kereskedelmi tevékenységet, jelentõségük egyre nagyobb. Szálloda, kereskedelmi szálláshely nincs még a településen. 2 vendéglátóhelye, 11 kiskereskedelmi üzlete van, ezekbõl 4 élelmiszer jellegû.

Településszerkezet

Településszerkezeti szempontból a területet két fõ tengely határozza meg, mindkettõ észak-dél irányú. A Németi-patak és kimélyített völgye, melyben mesterséges tavak sorakoznak, a két régi településrész között jelent természetes határvonalat, a Pécs-Harkány országút a szalántai településrészt vágja ketté a településterület nyugati harmadában.

A két település önálló arculata megmaradt, bár nagyon közel fekszenek egymáshoz, összeépülésüket a Németi-patak völgye megakadályozta.

A szalántai falurész belterületének szerkezete eredetileg egyutcás útifalu, de ez az egy utca nem az akkor még nem is létezõ mai országút, hanem a mellette lévõ kis völgyet kísérõ, szabálytalan, változó szélességû mai Barátság utca volt.

A Pécs-Harkány országút megépülése után, a XIX. sz. közepétõl alakultak ki a Hunyadi utca szabályosabb szalagtelkei, ekkor vált kétutcássá Szalánta. A falu terjeszkedése során északi és déli irányban folyamatosan növekedett, a legutóbbi telekalakítások már a Németi felé vezetõ út mentén történtek. Az 1945 utáni lakótelkek a hagyományosnál természetesen jóval kisebbek, gazdálkodásra már nem alkalmasak. Pécs közelsége miatt az elmúlt években megindult egy erõteljes telekaprózódás is, a nagyméretû telkekbõl igyekeznek minél több kisebb lakótelket leválasztani.

A németi falurész sajátos, az ormánsági településekre jellemzõ, õsibb szerkezetet õriz. A falu közepén hatalmas, teljes hosszon végignyúló nyílt, füves legelõ terült el, e körül sorakozik minden telek. A lakótelkek legtöbbje itt is K-Ny irányú, hosszú, keskeny szalagtelek. Az enyhe nyugati lejtõn elhelyezkedõ két házsor megkapó szépsége leginkább a szalántai Bükkös rész felõl tárul fel.

Németihez tartozóan, de annak Szalánta felõli részén áll a katolikus templom - mely mûemléki védettséget élvez - a temetõkerttel övezve. Az egykori szalántai templom helyét csak dûlõnév õrzi, a külön temetõ viszont megmaradt a falu északi végén.

Eszterág-puszta mintaszerû püspöki majorság volt 1945-ig, komoly gazdasági épületekkel és rendezett cselédházakkal. Központjában áll a 19-20. század fordulóján épített kápolna és harangláb.

Egy majorság található még a település külterületén, a Hunyadi Tsz. állattartó telepe, és egy kisebb telephely, a Kutató Állomásé.

4.  Fejlesztési célok

Szalánta távlatban is inkább mezõgazdasági jellegû település marad, de a közeli pogányi repülõtérre alapozva el szeretné érni ipari - elsõsorban feldolgozó- és kézmûipari jellegû - létesítmények megtelepedését.

Nagy távlatban 2000 fõs lakosságnak kíván egészséges környezetben kiváló lakhatási körülményeket biztosítani falusias-kisvárosias lakóterületein, teljes körû alapfokú ellátást nyújtva.

Települési értékeit, hagyományos megjelenését megõrizve a két településrész közötti kapcsolatot erõsíteni, Eszterág-puszta leszakadását megszüntetni szeretné.

Szükségesnek tartja az 58. sz. út elkerülõ szakaszának mielõbbi megépítését, addig pedig a forgalom csillapítását.

Növelni kívánja a közparkok, zöldfelületek területét, elsõsorban a Németi-patak völgyében.

5. Fejlesztések

5.1. T elepülésszerkezet

A külterületen a legnagyobb településszerkezeti változást az 58. sz. Pécs-Harkány út elkerülõ szakasza jelenti. Nyomvonalára két változatban készült tanulmányterv (Tetthely Kft.-2001), a település számára kedvezõbb megoldás a "B" jelû, a bostai völgyben vezetett változat, mivel a másik a belterülethez túl közel vezetne, meggátolva a távlati fejlesztéseket.

A történetileg kialakult külterületi úthálózat nem változik, csak azokon a helyeken szükséges új utak kialakítása, ahol a belterületi bõvítés miatt változnak a megközelítési lehetõségek.

A község északi részén, az 58. sz. út mindkét oldalán gazdasági funkciók elhelyezésére szolgáló beépítésre szánt ipari terület alakítható ki a mezõgazdasági területek mûvelésbõl kivonásával a meglévõ ipari létesítmény folytatásaként.

A Németi-patakon az ún. Papszt-tanyánál kialakított horgásztó mellett rekreációs és üdülõ funkciók elhelyezésére üdülõházas területként, beépítésre szánt terület alakítható ki.

A terv nagyobb területek belterületbe vonásával számol. A jelenlegi 157 ha mellett Eszterág-puszta (mezõgazdasági mûvelésbõl kivett) 15,3 ha-os területe mellett kb. 35 ha mezõgazdasági mûvelés alatt álló terület szánt - természetesen ütemezetten - beépítésre. További mintegy 10 ha olyan terület is belterületbe kerülhet, amely a mai két különálló belterület (a volt Szalánta és Németi községek) egyesítését teszi lehetõvé, de beépítésre nem szánt, zöldfelületi- közparki funkcióval.

Lakóterületi fejlesztések:

 

I. ütem: A Barátság utca és a horgásztó közötti domboldal kertvárosias lakóterület céljára

(5,0 ha belterületbe vonandó önkormányzati tulajdonú terület)

Németi településrész északi végén falusias lakóterület céljára

(2,4 ha belterületbe vonandó, valamint belterületi ingatlanok megosztásával kialakítható magántulajdonú terület),

Az Eszterág-pusztára vezetõ út mentén falusias lakóterület céljára

(7,0 ha belterületbe vonandó magántulajdonú terület),

II. ütem: A Barátság utca meghosszabbításával az Eszterág-pusztai útig falusias lakóterület céljára

(kb. 5,5 ha belterületbe vonandó magántulajdonú terület),

A Barátság utca keleti oldalának teleksora mögött kialakítandó új lakóutca mentén kertvárosias lakóterület céljára

(5,0 ha belterületbe vonandó, valamint belterületi ingatlanok megosztásával kialakítható magántulajdonú terület)

III. ütem: A Hunyadi út nyugati teleksora mögött kialakítandó új lakóutca mentén falusias lakóterület céljára

(kb. 10,0 ha belterületbe vonandó magántulajdonú terület)

Településközpont vegyes területi fejlesztések

A jelenlegi intézményterületek a szükséges ellátásokat az I. ütemû lakóterületi fejlesztés után is biztosítani tudják. A késõbbi ütemek megvalósítása után intézmények, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények elhelyezésére várható igény. Ezek egy részét lakóterületen belül is el lehet helyezni, de a lakóterületen el nem helyezhetõ létesítmények céljára külön terület kialakítása is szükséges, amelyek a település déli, lakóterületekhez kapcsolódó központi fekvésû részein helyezkednek el.

Különleges területek fejlesztése

•  Sportolási célú funkciók céljára a jelenlegi sportpálya és az iskola közötti terület

(belterületbe vonandó magántulajdonú terület);

•  Rekreációs és sportfunkciók céljára a két településrész közötti horgásztó és környezete

(belterületbe vonható magántulajdonú terület)

Zöldterületi fejlesztések

A Németi-patak Barátság utcától kezdõdõ mellékága menti területen dísztó és körülötte közpark kialakítására szolgáló terület

(Belterületbe vonható önkormányzati tulajdonú terület)

5.2 A közigazgatási terület felhasználása

 

A település területének beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit a V-1 jelû településszerkezeti tervlap ábrázolja.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

5.2.1  Lakóterületek

A meglévõ lakóterületek telekalakulat és beépítettség szempontjából három típusba sorolhatók:

•  1945 elõtt kialakult, zömmel nagyméretû, gazdálkodásra is alkalmas, hosszú, keskeny szalagtelkek, oldalhatáron álló beépítéssel, azonos oldalhatáron álló gazdasági épületekkel;

•  1945 után kialakított, kisebb méretû (2000 m 2 alatti) telkek, oldalhatáron álló beépítéssel, azonos oldalhatáron álló gazdasági épületekkel;

•  szabadonálló beépítésû többlakásos épületek területe (volt cselédházak)

A meglévõ lakóterületek az OTÉK szerinti falusias lakóterületbe soroltak. A lakóterületen belül, azok elõírási szabályai szerint elhelyezhetõk az alapfokú ellátás intézményei is.

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

Közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi szennyvízgyûjtõ, vagy egyedi közmûpótló

A lakóterületek bõvítésére, beépíthetõ telek vásárlására jelentõs igény van. Az önkormányzat nem rendelkezik értékesíthetõ lakótelkekkel, ezért - figyelemmel a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott távlati célokra - új lakóterületek kialakítására szükség van. Az ütemezhetõ bõvítés elsõként az önkormányzati tulajdonú, és a könnyen közmûvesíthetõ területekre terjed ki, de lehetõséget biztosít távlati nagyobb igények teljesítésére is.

A tervezett lakóterületek nagy része falusias lakóterületbe, egy része azonban kisvárosias lakóterületbe sorolt, elsõsorban a Pécsrõl kitelepülni szándékozó, állattartással foglalkozni nem kívánó igénylõkre számítva.

Kisvárosias lakóterületi fejlesztések

Újonnan beépíthetõ területek:

•  Barátság utca, Németi utca és a horgásztó közötti területen­ ? 19-20 telek

•  Barátság utca keleti teleksora mögötti új út és a Németi-patak közötti területen ? 20-25 telek

A telkek nagyméretûek, a beépítések oldalhatáron, vagy szabadon állóak, különálló gazdasági épület nem megengedett. Elhelyezhetõ 40-45 lakóépület.

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

Kötelezõ közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi szennyvízgyûjtõ, vagy egyedi közmûpótló

Falusias lakóterületi fejlesztések

Újonnan beépíthetõ területek:

•  Eszterág-pusztához vezetõ út melletti területeken ? 30-35 telek

•  Németi északi végén utcanyitással kialakítható területen ? 17 telek

•  Zrínyi utca és a horgásztó közötti telkek megosztásával ? 10-12 telek

•  Barátság utca keleti teleksorának megosztásával kialakítható ? 14 telek

•  Barátság utca folytatásában kialakítható területen ? 20-25 telek

•  Hunyadi úttól nyugatra nyitható új utca melletti területen ? 55-60 telek

•  Hunyadi utca nyugati teleksorának megosztásával kialakítható ? 40 telek

•  Foghíjak ? 8-10 telek

Az új beépítések javasolt módja a meglévõkhöz igazodóan oldalhatáron álló, földszintes, alacsony intenzitású. Elhelyezhetõ 200-220 lakóépület. (A lakóterületeken belül, azok elõírási szabályai szerint elhelyezhetõk az alapfokú ellátás intézményei is.)

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

Kötelezõ közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi szennyvízgyûjtõ, vagy egyedi közmûpótló

5.2.2  Településközpont vegyes terület

A Hunyadi utca és a Németi út keresztezõdésében lévõ terület sorolt ebbe a területfelhasználási kategóriába.

Tervezett fejlesztések

•  A Barátság utca meghosszabbításában kialakítható új lakóterület centrumában ? kb. 0,9 ha

•  A Hunyadi út mellett a település déli végén ? kb. 1,2 ha

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 1,2

Kötelezõ közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi szennyvízgyûjtõ, vagy egyedi közmûpótló

 

Üdülõterület

5.2.3 Üdülõházas terület

A régi Papszt-tanya helyén a horgásztó mellett, rekreációs és üdülési célú terület kialakítása kezdõdött.

A meglévõ és a fejlesztésre elõirányzott terület: 1,3 ha

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,2

Kötelezõ közüzemi közmûvesítettség: hiányos

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia)

•  egyedi ivóvíz ellátás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi szennyvízgyûjtõ, vagy egyedi közmûpótló

Gazdasági területek

5.2.4  Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

A település jelenlegi, az OTÉK szerinti kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek a benzinkút, és Eszterág-puszta területén a volt majorság épületeiben kialakított telephelyek.

A kialakult területeken a meglévõ funkciók megtarthatók, fejlesztések akkor engedélyezhetõk, ha a meglévõ és tervezett lakófunkciókra zavaró hatást nem jelentenek.

Tervezett fejlesztések

•  Eszterág-puszta lakóterülethez csatlakozó volt majorsági területei

•  A Szalánta Rt. Hunyadi utcai központja mögötti terület

A területeken a lakókörnyezettel konfliktust nem okozó, munkahelyteremtõ létesítmények helyezhetõk el.

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

Közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi közmûpótló

5.2.5 Ipari gazdasági terület

A jelenlegi OTÉK szerinti ipari gazdasági területen belül az egyéb ipari területbe tartozik a VOLVO telep, az Eszterág-pusztai baromfitelep, és a jelentõs mértékû zavaró hatású területbe a Gagarin-telep.

Tervezett fejlesztések

•  A pogányi repülõtérhez csaknem közvetlenül kapcsolódó külterületi ipari park ? kb. 33 ha

A megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 1,0

Közüzemi közmûvesítettség: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi közmûpótló

5.2.6 Különleges területek

Intézményi terület

Az övezetbe azok a - nagyrészt kialakult - területek tartoznak, ahol a község intézményeinek épületei, illetve területei vannak. A területek nagy távlatban megtartandók, esetenként bõvítendõk.

A területbe tartozik:

•  A templom és a plébánia telke - 1,5 ha, mûemléki védelem alatt álló, illetve védettségre javasolt terület

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,3

•  Iskola - a jelenlegi 0,9 ha 1,3 ha-ra bõvíthetõ

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 1,2

•  Óvoda - 0,3 ha

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

•  Polgármesteri Hivatal - 1,2 ha

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

•  Szalánta Rt. központja - 0,3 ha-ra bõvíthetõ terület

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

•  Kutató Állomás külterületi, beépítésre szánt területe - 1,5 ha-ra bõvíthetõ terület

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,5

•  Temetõ - Németiben 0,7 ha, Szalántán 1,0 ha bõvítést nem igénylõ terület

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,1

•  Sportpálya - a jelenlegi 2,2 ha nagy távlatban az iskola mellett 0,9 ha-al bõvülhet

•  Rekreációs terület - 5,0 ha intenzív zöldfelülettel rendelkezõ, közparkhoz csatlakozó terület

Megengedett legnagyobb szintterület-sûrûség: 0,1

Az intézményterületek közüzemi közmûvesítettsége: részleges

•  közüzemi energia szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)

•  közüzemi ivóvíz szolgáltatás,

•  nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés,

•  egyedi közmûpótló

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

5.2.7  Közlekedési és közmûterületek

 

Út

Kategória

Közlekedési terület szélessége

jelenleg

távlatban

58. sz. út jelenlegi nyomvonala

58. sz. út tervezett nyomvonala

külterületi II. rendû fõút (K.IV.B.)

külterületi mellékút bekötõút (K.VI.B.)

külterületi II. rendû fõút (K.IV.B.)

meglévõ

(18-22 m)

22 m

5828.sz. Szalánta - Görcsöny összekötõ út

külterületi mellékút,

összekötõ út (K.V.B.)

külterületi mellékút,

összekötõ út (K.V.B.)

meglévõ

(14- 18 m)

57111. sz. németi bekötõút

külterületi mellékút bekötõút (K.VI.B.)

belterületi mellékút gyûjtõút (B.V.c.B.)

meglévõ

(20-22 m)

mezõgazdasági utak

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C)

8,5 m

Hunyadi u. (jelenleg 58. sz. út)

Zrínyi M. u.

belterületi II. rendû fõút (B.IV.b.B.)

belterületi gyûjtõút (B.V.c.B.)

belterületi mellékút gyûjtõút (B.V.c.B.)

belterületi gyûjtõút (B.V.c.B.)

meglévõ

(16-24 m)

meglévõ

(12-20 m)

Új lakó és kiszolgáló utak

Meglévõ kiszolgáló utak

(B.VI.d.D.)

(B.VI.d.D.)

(B.VI.d.D.)

12-16 m

6-20 m

Kerékpárút

(K.IX.)

6-20 m

5.2.8  Zöldterületek

Kiemelten értékes Németi központi közparkja. Karbantartására, részleges rekonstrukciójára kertészeti terv készítendõ.

Tervezett fejlesztések

•  A Barátság utca és a Németi-patak közötti mélyfekvésû területen közpark dísztóval - 2,0 ha

•  Eszterág-pusztán a kápolna és harangtorony körüli közpark - 0,7 ha

•  Az új lakóterületekhez csatlakozó kisebb közparkok - összesen 1,5 ha

5.2.9  Mezõgazdasági területek

A kialakult tájhasználat távlatban is megmarad. A külterület jelenleg és távlatban is legnagyobb része intenzív mûvelésre alkalmas szántóterület. A nagy összefüggõ földterületek pusztaságát - a szélerózió csökkentése miatt is - a dûlõutak mentén fasorok létesítésével enyhíteni kell.

A vízfolyások melletti gyepfelületek megtartandók.

5.2.10 Erdõterületek

A településen nagyon kevés az erdõterület, ezért a meglévõ erdõk nem szüntethetõk meg. Az értékes szántóföldi területeken újabb, gazdasági célú erdõsítés nem várható.

Véderdõ kategóriába tartoznak a vízfolyások melletti, elsõsorban tájképi elemként fontos, de ökológiai folyosóként is szolgáló erdõsávok.

5.2.11  Vízgazdálkodási területek

A vízvédelmi területbe tartoznak a Németi-patak, és a többi kisebb vízfolyás a medrüket kísérõ 6-6 méteres sávval, valamint a vízjogi engedéllyel rendelkezõ horgásztavak.

Vízvédelmi sávként kell kezelni a belterületi, lehatárolt, vagy önálló telekként le nem határolt vízelvezetõ árkok terven jelölt területeit is.

6  Védettségek

6.1  Örökségvédelem

 

Régészet

•  Nyilvántartott régészeti lelõhely és környezet:

- 017/2-10, 012/8 hrsz

•  Régészeti érdekû terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület):

- 037/8, 064, 165, 066, 067/1-3, 068/1-4, 069, 070, 072, 081/1-3 hrsz

Mûemlékvédelem

•  Országos mûemléki védelem alatt áll:

- katolikus templom - - 392 hrsz

- plébánia és melléképületei - Zrínyi M. u. 71. - 395 hrsz

•  Országos védettségre javasolt:

- Eszterág-puszta - kápolna - 072 hrsz

- Eszterág-puszta - harangtorony - 082 hrsz

•  Településszerkezeti védelem alá helyezendõ Németi falurész terven jelölt területe.

•  A helyi védelemre javasolt épületek, építmények védelmének módjáról a terv alátámasztó munkarészeként készült hatástanulmány alapján a helyi értékvédelmi rendelet rendelkezik.

6.2  Táj- és természetvédelem

Természetvédelem alá tartozó terület nincs. Táji és természeti értéket jelentenek a vízfolyások melletti cserje- és erdõsávok, melyek megõrzendõk. A terven jelölt útmenti fasorok szintén megtartandók, pótlásukról, karbantartásukról gondoskodni kell.

A belterületen természeti értéket jelent az Eszterági út menti fasor.

6.3  Felszíni és felszín alatti vizek, sérülékeny vízbázisok védelme

Vízbázisvédelem

A település ivóvízellátása a regionális vízhálózatról történik, sérülékeny vízbázis így nincs.

Szennyezõdés-érzékenységi besorolás

Szalánta területe a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme szempontjából "C" érzékenységi besorolású.

Nitrátérzékenység

Szalánta területe a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet szerint nem nitrátérzékeny.

7  infrastuktúra hálózatok

7.1  Közlekedés

Szalánta térségében gyorsforgalmi út és országos I. rendû fõút nincs. Szalántán keresztül halad az 58. sz. Pécs - Drávaszabolcs országos II. rendû fõút, amelyen a megyeszékhely Pécs és a Drávaszabolcsi határátkelõhely Horvátország irányába jól megközelíthetõk. A megye közelben lévõ többi városa közül Harkány szintén az 58. sz. úton, míg Siklós és Villány az 58. sz. út igénybevétele után az 5701. sz. Szederkény-Villány-Harkány összekötõ úton érhetõ el.

A Szalántához legközelebbi vasútvonal Harkányon halad keresztül, ez a Villány-Harkány-Sellye-Középrigóc vasúti mellékvonal. A ~12 km messzire lévõ vasútvonalnak Szalánta számára nincs jelentõsége.

Összességében Szalánta regionális közlekedési kapcsolatai jónak mondhatók.

Szalánta és a szomszédos települések közúti kapcsolatai az 58. sz. úton és a hozzá csatlakozó összekötõ és bekötõ utakon megoldottak. Garé az 5815. sz. összekötõ úton, Bisse az 57111. sz. bekötõúton elérhetõ. A Szalántához tartozó Németi településrészre az 57109. sz. bekötõút vezet. Külterületi szakaszának kategóriája külterületi mellékút, bekötõút (K.VI.B.). Kivételt jelent a Szalántától keletre található Áta és Szõkéd település, amelyek csak hatalmas kerülõvel közelíthetõk meg.

A település belsõ úthálózatának gerincét az 58. sz. országos II. rendû fõut átkelési szakasza adja. A Hunyadi János utca kategóriája belterületi II. rendû fõút (B.IV.b.B.). Az útburkolat ~6,0 m széles. Mellette mindkét oldalon vízelvezetõ árok és járda van, ami helyenként az egyik oldalon hiányzik. A közlekedési terület szélessége 16-18 m, a déli kivezetõ szakaszon 24 m. A település központjában csatlakozik az 58. sz. úthoz a Németi településrészbe átvezetõ 57109. sz. bekötõút, amelynek kategóriája Szalántán és Németin egyaránt belterületi mellékút, gyûjtõút (B.V.c.C). A szalántai részen a burkolat szélesség 5,5-6,0 m, a közlekedési terület szélessége 12,0-14,0 m. Ugyanez Németiben 4-6,0 m illetve 14-20 m.

A település többi útja lakó, kiszolgáló út (B.VI.d.C.). A lakóutcák burkolatának szélessége általában 3-4 m közötti. A vízelvezetés többnyire nyílt árkos, de helyenként az árok és a járda is hiányzik. A területszélesség 8-14 m között változik.

A térség útjainak forgalomnagysága az 1998 évi forgalomszámlálási adatok alapján:

Út száma, megnevezése

ÁNF (E/nap)

Nehéz tgk. forgalom (j/nap)

58.sz. Pécs - Drávaszabolcs II. rendû fõút

(2950-21900 sz. között)

6922

544

Az 5828. sz. Szalánta - Görcsöny összekötõ út, a Bissei 57111. sz. bekötõút és a Németi 57109. sz. bekötõút forgalmára nincs adat, becslés alapján az elõbbi kettõ ~500 E/nap, az utóbbi ~300 E/nap lehet.

A települést a Pécs - Harkány - Siklós autóbusz járatok érintik, amelyek az 58. sz. úton (Hunyadi utcán) haladnak végig. A közel 2 km hosszú átkelési szakasz mentén több helyen is található autóbusz megálló pár. Németiben autóbusz forduló üzemel. A megállóktól illetve a fordulótól 500 méteren belül a települések majdnem egész területérõl elérhetõk.

A településeken kerékpáros létesítmény nincs.

A települések területén a parkolás általában megoldott, de Szalánta település központjában található intézmények ügyfélforgalma az 58. sz. út padkáján és a burkolat szélén parkol, többnyire szabálytalanul.

Tervezett fejlesztés

A külterületen a megyei közlekedésfejlesztési tervben szerepel az 58. sz. út elkerülõ szakaszának megépítése. Az elkerülõ út változatai közül a költségigényesebb, de a település szerkezetéhez jobban igazodó és környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezõbb "B" változatot támogatjuk, a szerkezeti tervlapon ez szerepel.

A belterület bõvítése miatt a szerkezeti terven jelölt új mezõgazdasági utak kialakítása szükséges.

Az északi iparterületen a telkek feltárása csak új szervízútról történhet.

A belterületen a tervezett lakóterületi bõvítésekhez új kiszolgáló utakat kell építeni 12-16 m szabályozási szélességgel.

A gépjármûvek elhelyezésére az OTÉK szerinti parkolóhelyeket saját telken belül kell megépíteni.

7.2  Közmûvek

Vízellátás

A település vízellátása a Pécs-Harkány NA 300 mm-es ellátó vezetékrõl biztosított. A községi hálózatot egy 50 m 3 -es acélszerkezetû víztorony látja el gravitációs úton. A tervezett fejlesztéseket a hálózat bõvítésével el lehet látni, új tároló csak az iparterület részére szükséges.

s zennyvízelhelyezés

Kommunális szennyvízcsatorna jelenleg nem üzemel. A szennyvizeket egyedi gyûjtõkbe, vagy szikkasztókba vezetik, majd szippantó kocsikkal szállítják a kijelölt gyûjtõhelyekre. A szennyvízcsatorna-hálózat terveivel rendelkezik a település, Pogánnyal közösen a pécsi szennyvízcsatorna-hálózathoz csatlakozás tervezett.

A községben gyökérzónás szennyvíztisztás céljára alkalmas terület is van, ennek alkalmasságáról azonban további vizsgálatokkal kell meggyõzõdni.

Csapadékvíz-elvezetés

A keletkezõ csapadékvizeket nyílt árkos rendszerrel vezetik a befogadó Németi-patakba. A tervezett lakóterületek csapadékvizeit a közutak vízelvezetésével együtt szintén nyílt árkos rendszerrel kell megoldani. Különös gondossággal kell biztosítani a felszínmozgás veszélyes területek csapadékvíz-elvezetését.

Villamos energia-ellátás

A község teljes területén biztosított a villamos energia-ellátás. Új transzformátor-állomások a tervezett fejlesztésekhez szükség szerint létesítendõk.

Gázellátás

A vezetékes földgáz-ellátás kiépített, a tervezett fejlesztések a hálózat bõvítésével elláthatók.

7.3  Hírközlés

Szalántán a MATÁV hálózat föld feletti hálózattal épült ki. Átfogó rekonstrukció nem tervezett.

Adótorony a területen nem mûködik, elhelyezése távlatban sem tervezett.